Cegléd története

Cegléd régen és ma is út menti városként volt ismert, tulajdonképpen az "Alföld kapuja". A város több mint 650 éves. Jó fekvésének köszönhetően (hazánk középső részén van) az ősidők óta folyamatosan lakott területnek számít. A város a Duna-Tisza közi síkvidéken, két természeti táj: a Gerje - Perje-sík és a Pilis - Alpári-homokhát találkozásánál fekszik. Területére jellemzőek voltak a mocsaras, vizenyős, belvizes részek, valamint a Gerje-patak az ártereivel. A város neve egyes források szerint a török eredetű "cegle", "cigle" szóból származik, melynek jelentése: fűzfa.



A városcímer kialakulásának pontos története nem ismert. A 17. századtól használják a mai, két lábon álló, mellső lábát csapásra emelő, akkor még egyfarkú oroszlánt. Logikusnak tűnik az a magyarázat, hogy az Árpád-ház családi címeréből került az oroszlán Cegléd címerébe, lévén ez a terület az Árpádok szálláshelye. 1974-ben fogadták el a ma is használatos címert, arany szegéllyel egybefogott, azúrkék színű ívelt pajzsban, jobbra fordult, ágaskodó, mellső lábaival a pajzs szegélyének támaszkodó, nyelvét kiöltő, kétfarkú oroszlánt.

Cegléd környéke a honfoglalás korában lakott volt, kialakulása az Árpád-korban kezdődött, de a kevés az okleveles említés, és a történeti forrás, így nem tudunk sokat erről az időszakról. A napjainkban végzett feltárások bizonyítják, hogy a ceglédi határban több Árpád-kori falu létezett (Cegléden kívül Cseke, Félegyháza, Székegyház, Külsőhegyes, Töröttegyház, stb). A kis falvak elnéptelenedésének oka valószínűleg a tatárjárás volt. A sok virágzó falu a tatárjárás idején porrá égett. Sokszor kellett újra építeni sárból, szalmából, hantból és vesszőből a település házait. Századok jöttek egymás után, a város volt királyi, királynői birtok.

Cegléd első okleveles említése IV. (Kun) László korából, 1290-ből származik. Ez a királyi oklevél azonban nem bizonyítja egyértelműen, hogy e területre vonatkozik a "Chegled" helységnév, hiszen több ilyen nevű magyarországi helység létezett még ekkor.

Cegléd írásos történelmi emléke I.(Nagy) Lajos királyunk idejére esik. Az addig királyi birtok Ceglédet I. (Nagy) Lajos 1358-ban anyjának, a lengyel Łokietek Erzsébetnek adományozza, aki aztán 1368-ban az óbudai klarissza apácák birtokába juttatja. A rend a török korig volt földesura a városnak.. Cegléd első mezővárosi okleveles említését pedig 1444-ből ismerjük.

A mezővárosi kiváltságoknak fokozatosan került birtokába a város: 1364-ben vámmentességet kap I. Lajos királyunktól (ezt tekintjük a városalapítás dokumentumának.
1420-ban szabad bíróválasztási jogot, Hunyadi János kormányzótól pedig 1448-ban vásártartási jogot kap a város.



Mátyás király halála után a jobbágyi terhek növekedésével egyre sűrűbb lett az ellentét a város "földesasszonyai" a klarissza rend és a jobbágyok között. 1509-ben szinte a város teljes lakossága együttesen ölte meg Sebestyén diákot, az apácák tiszttartóját. Az ellentétek lecsillapítására azt a művelt Lőrinc papot küldték Ceglédre, aki végül is nem lett az apácák szolgája, hanem a nép mellé állt. 1514-ben Dózsa csatára hívó szózata elhangzott a ceglédi piacon, Mészáros Lőrinc plébános vezetésével közel kétezer jobbágy ment el Dózsa seregébe harcolni a szabadságért. A parasztvezér a nevezetes Ceglédi Kiáltványban fogalmazta meg a felkelés céljait, itt szervezték meg a felkelők a gyalogságot, tüzérséget és itt dőlt el véglegesen, hogy az összegyűlt had nem a török ellen, hanem a nemesek ellen fordul. Ma szobor őrzi a hősök emlékét a város egyik főterén.

1541-1686-között, Buda elfoglalása után, Cegléd török uralom alá került, de fennmaradt a magyar közigazgatás és a földesúr hatalma is. A város lakosságának, más kötelezettségekkel együtt a magyar és a török adókat is teljesítenie kellett. A törökök elől elmenekült a klarissza rend, s Pozsonyba költöztek. A város khász török település lett.

XVI. század végén a törökkel szövetséges tatár seregek Ceglédet és környékét a földdel tették egyenlővé. Városunk ismét elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált az egész Duna-Tisza köze. Hosszú évek múlva merészkedtek vissza az emberek, s lassan újra benépesült a város. A harcok elmúltával, sokadszorra, újból fel kellett építeni a várost.

1703. május 6-án a brezáni kiáltvánnyal kezdetét vette a Rákóczi szabadságharc. Szolnokot szeptember 25-én foglalták el a kurucok, s ezzel Ceglédnek ismét két irányban kellett teljesítenie a hadi szolgálatokat. A város kétszer látta vendégül a Nagyságos Fejedelmet, csapatait élelmezte és felszerelte. A kurucok forgandó hadiszerencséje miatt a szabadságharc alatt a település többször gazdát cserélt.

1848. szeptember 17-én Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét közös, Cegléden tartott népgyűlése elfogadta a "ceglédi levél" néven ismertté vált, a kormányhoz és az országgyűléshez címzett dokumentumát. Ez a kiáltvány indította el Kossuth toborzó körútját. 1848. szeptember 24-én tartotta Kossuth Lajos a mai napig is híres ceglédi toborzóbeszédét, 1849. július 2-től 9-ig itt működött hivatala. 1877-ben indult el Turinba (ma Torino) a Ceglédi Turini Százas Küldöttség, hogy felkérjék Kossuthot az országgyűlési képviselőségre, amit nem fogadott el. Később fia, Kossuth Ferenc, majd Károlyi Mihály lett Cegléd képviselője. A Kossuth szobor 1903 óta áll a főtéren. A toborzó emléktáblája 1931 óta látható a Kossuth téren. A Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya 2014 óta része az UNESCO Szellemi és Kulturális Örökség Nemzeti jegyzékének.

1847-ben Cegléd és Pest között épült meg az ország harmadik vasútvonala, amit később Szolnokig bővítettek.

A város mai arculata szépen felújított épületekkel díszített egységes és harmonikus városképet őrzött meg történelmi múltjából.

A város épített emlékei a Millennium idején épültek. Ekkor alakultak ki az utcák szerkezetei, terei. Az érdem Gubody Ferenc polgármestert illeti, aki évtizedekig küzdött az újabb létesítményekért. A városkép harmonikus, egységes központ. Erre mondta Makovecz Imre:

„Büszke lehet magára az a város, amelyik építészetileg ilyen szép, egységes tudott maradni.”


Warning: mysql_num_rows(): supplied argument is not a valid MySQL result resource in /storage/web/cegleditv/includes/sql_functions.lib on line 23