Kossuth szobor - Szabadságtér

A szobrot Kossuth születésének századik évfordulóján, 1902. szeptember 18-án adták át, Horvay János volt az alkotója. A főalak 2,70 m, a mellékalakok 2,10 méter magasak, tehát életnagyságnál alig nagyobbak. A mellékalak idős apjától búcsúzón honvéd. Alakját valódi ceglédiről mintázta Horvay, a bácsit a ceglédiek csak Lédeci bácsinak ismerték.
Kossuth szobor - Szabadságtér

Horvay János élvezte Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc barátságát. A ceglédi szobor felavatása után 1902-ben következett Kiskunlacháza, Nagyatád, Rakamaz, Soltvadkert, Hajdúnánás, Békéscsaba, Karcag és Pécs. itt láthatóak Horvay János Kossuth szobrai. A ceglédi Kossuth-szobor az első művének számított, s 1901-ben készült el. Oly sikeresnek bizonyult, hogy ennek a mintájára kérték fel a New York-i magyarok, hogy készítse el a ceglédi szobor másolatát. A szobor felállítását Barkó D. Géza az Amerikai Népszava szerkesztő-kiadója szorgalmazta 1927-ben,s a ceglédi szobor másolata.

Kossuth Toborzó Emléktábla
Hazánk nagy államférfija, Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-én délután a ceglédi piacon, a mai Kossuth téren mondta el riadóját, a nagy hatású toborzó beszédet, melynek emlékét tábla őrzi. Az 1848. szeptember 24-én Cegléden elhangzott beszéd nem maradt fent eredeti formájában. Az alább olvasható szöveg egy rekonstruált változat, amelyet 2002-ben, Kossuth születésének 200. évfordulóján készítettek az egyik ceglédi általános iskola diákjai.
„Ceglédnek népe, nemzetem büszkesége!

Fotók

Térkép